Esemény naptár

December 2024
H K Sz Cs P Szo V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Következő programok:

Nincsenek események

Ikarussal a csillagokig!

Felsőtárkány

Felsőtárkány

 

A község a festői Tárkányi-medencében, a Bükk hegység kapujában 7734,6 hektár területen Egertől 6 km-re északkeletre fekszik Heves megyében.

A Tárkányi-medence a Várhegy és az őrhegy között fekszik 180- 340 m tengerszint feletti magasságban. Hegyes-dombos vidéken, kötött agyag- és nyiroktalajon települt községben a Tárkányi-patak folyik keresztül, melynek legnagyobb állandó forrása a felsőtárkányi Szikla-forrás ami az 1920-as években kialakított tavat táplálta.. A Tárkányi-patakot további kis hozamú vízfolyások, a Délnyugati-Bükk palaterületén eredő patakok (Berva-, Mész-, Mellér-völgyi-, Peskő-völgyi-, Gyetra-, Vöröskővölgyi-, Lök-völgyi-patak) táplálják vizükkel, melyek kiszáradás és/vagy medernyelők miatt az év nagy részében időszakosak. Ezek közül a legjelentősebb időszaki források a község határában az Imó-forrás, a Vöröskő forrás.

A községet koszorúként fogja körül a Bükk hegység láncolata, melynek legmagasabb ormai a Bükk-fennsíkot délről szegélyezik.

Felsőtárkány külterülete 90 %-ban erdőséggel borított. Területének nagy része a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik, mely növényfajokban és -társulásokban rendkívül gazdag. Több száz virágos növény lelhető fel a területen. A település különlegessége a ma már csak kis számban található Boldogasszony papucsa, amely a község címerében is látható.

A település mindenkori életét meghatározó erdőtömbjeiben a száraz cseres-tölgyesektől az üde bükkösökig minden társulás megtalálható. Nagyvadban gazdag területein tartamos erdő- és vadgazdálkodás folyik.

A község gazdasági életére olyan mértékben rányomta a bélyegét a nagy kiterjedésű erdőség, továbbá az ásványi kincsek jelenléte, amilyen fokban más településen nem tapasztalható. A lakosság - a gabonatermelésre alkalmas területek szűkössége miatt - az erdővel kapcsolatos tevékenységekkel foglalkozott. Korábban a község lakói főleg fakitermeléssel, faanyag-fuvarozással, mészégetéssel és faszénégetéssel keresték a kenyerüket. Jelentős volt a kőbányászat is a településen. Főleg mészkő, dolomit és a palabányászat volt a meghatározó. Napjainkban a korábbi foglalkozások háttérbe szorultak, de néhány család jelenleg is foglalkozik mészégetéssel, faszénégetéssel. A településen a XVIII. században márványt is bányásztak, amit a környező települések templomaiban használtak fel.

A település első okleveles említése 1261-ból való, Oltarkan, illetve Feltarkan névalakban. A XIV-XV. században két részből tevődött össze a település, Alsó- és Felsőtárkányból. 1330-1335 között az akkori Felsőtárkányban épített kolostorba kartauzi szerzetesek költöztek. 1526 után a törökök elpusztították a középkori Felsőtárkányt, amely többé sohasem népesült be. 1552-ben a középkori Alsótárkányt is lerombolták a törökök, de ez a településrész 1577-től újranépesült.1634-tol a XX. század közepéig az egyház tulajdonába került a falu.

A középkorban Feltarkan az egri püspökség birtoka volt, az 1261. évi birtokmegerősítő oklevél tanúsága szerint. A középkori Felsőtárkány a mai faluhelytől északra, a kastélykert környékén feküdt. Ezen északi falurészhez tartozó Segedelem-völgyben II. Miklós egri püspök 1330 és 1350 között a kartauzi szerzetesek részére kolostort épített, s nekik adta a régi Felsőtárkányt. A török dúlás idején a falu teljesen elpusztult, és 1552 óta romokban van a segedelem-völgyi kartauzi kolostor is.

1694-ben népes jobbágyfalu, és ez időben változott a neve véglegesen Felsőtárkányra.
1750 táján Barkóczy püspök megépíttette a Fourcontrasti kastélyt ( Gonduzo nevű kastélyát ) az általa Gyönyörvölgynek nevezett kastélykertben, majd a nezerénusok számára kolostort emeltetett. A kolostor romjai még ma is láthatóak a falu északi határában a Barát-réten.

Felsőtárkány lélekszáma 1786-ban 862, 1869-ben 1440 fő volt.

1944. december 10-én a község lakói számára véget ért a II. világháború.

1950-ben 17 fővel megalakult a Dózsa Tsz, 1960-tól növekedett meg a tagok létszáma és ekkor már 1000 hektáros területen gazdálkodtak.

1983-ban beindították az általános iskola bővítését és 1984. augusztus 20-ra készült el a beruházás. 1986-ra elkészült a község vezetékes ivóvíz hálózata, 1992-re megépült a vezetékes szennyvíz elvezetés. 1992-ben felújításra került a volt pártház épülete, melyből kialakításra került az egészségház. Az egészségházban két felnőtt orvosi körzet, egy fogorvosi rendelő, gyermekorvos, valamint anya- és csecsemőellátás működik. 1992. decemberében kezdte meg működését a gyógyszertár is. 1993. augusztus 20-án átadásra került a 12 x 24 m-es tornaterem. Az 1992-93-as tanévben bevezették a zeneiskolai képzést. Kiépült a községi gázhálózat.

Látnivalók:

Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút

Római katolikus templom

A műemlék jellegű késő barokk stílusú épület Eszterházy püspök 1785–1790 között építtette Francz József egri kőművesmesterrel. Az oltárokat 1793-ra készítette el Giacomo és Giovanni Adami, a szobrokat Mozer József kőfaragó mester. A templom védőszentje Bűnbánó Szent Mária Magdolna. A helyi márványbányából került ki a templom oltárát díszítő márvány.

Felsőtárkányi-tó

A Szikla-forrás vizét tóvá duzzasztották. A tó környéke festői szépségű és kedvelt pihenőhely. Az itt felállított szabadtéri színpad kulturális rendezvényeknek ad helyet.

Szikla-forrás

A bővizű sziklaforrás vizét már a XVIII. században tóvá duzzasztották. A tó környéke szépen parkosított, kedvelt kirándulóhely. Három tanösvény csomópontja található itt, a parton szabadtéri színpadot hoztak létre, és a tó közeléből indul a felsőtárkányi erdei kisvasút.

Vár-hegyi tanösvény

A Vár-hegy gerincére visz fel. A Kő-köz elejétől oda-vissza 10 km hosszú út 4–5 óra alatt járható be, és közben különböző földtani formációkkal (dolomitbánya, radiolarit sziklák), erdőtársulásokkal (a gyertyános-tölgyes, a szubmontán bükkös, a mészkerülő tölgyes és a hársas törmeléklejtő-erdő élővilágával), valamint egy késő bronzkori erődített teleppel, a Kyjatice-kultúra földvárával ismerkedhetünk meg.

Útvonala: Felsőtárkány, volt ifjúsági tábor parkolója, indítóállomás - Csák-Pilis-hegy - dolomitbánya - Dolomitbánya fölötti kilátópont, Vár-hegy nyerge - Vár-hegy, őskori földvár sánca - Várkúti Turistaház - Törökút, Kövesdi-kilátó - Kőbánya-lápa - Felsőtárkány, parkoló.

Az állomásokon lévő, vagy a közelükben megtekinthető természeti és kultúrtörténeti értékek leírását, a hozzájuk kapcsolódó ismereteket a Felsőtárkányi tanösvények (Eger, 2002) című kirándulásvezető füzetben olvashatjuk. A kiadvány a BNP Igazgatóságán szerezhető be (Eger, Sánc u. 6.)

Szabadon látogatható!

Barát-réti tanösvény

A barát réti tanösvény egy jobbára völgyben vezető út a 2,6 km-re lévő Bujdosó-kőig 4 állomás látnivalóit mutatja be. A teljes kör hosssza 6,5 km, megtételéhez 3 óra szükséges.

Útvonala: Felsőtárkány, Szikla-forrás, indítótábla - Kő-köz - Barát-rét (pihenőhely) - Bujdosó-kő.

Az állomásokon lévő, vagy a közelükben megtekinthető természeti és kultúrtörténeti értékek leírását, a hozzájuk kapcsolódó ismereteket a Felsőtárkányi tanösvények (Eger, 2002) című kirándulásvezető füzetben olvashatjuk. A kiadvány a BNP Igazgatóságán szerezhető be (Eger, Sánc u. 6.)

Szabadon látogatható!

Kő-közi tanösvény

A Szikla-forrást és a fölötte magasodó mészkősziklát, az alatta húzódó Kő-köz nevű sziklaszorost és a tavat fűzi fel egy sétára. A 800 méter hosszú tanösvényen 5 állomás található. Bejárásához, a jelenségek tanulmányozásához egy óra bőven elegendő.

Útvonala: Felsőtárkány, Szikla-forrás, indítótábla - felsőtárkányi-tó - Szikla-forrás mészkősziklája, kilátópont - Kő-köz - Szikla-forrás.

Az állomásokon lévő, vagy a közelükben megtekinthető természeti és kultúrtörténeti értékek leírását, a hozzájuk kapcsolódó ismereteket a Felsőtárkányi tanösvények (Eger, 2002) című kirándulásvezető füzetben olvashatjuk. A kiadvány a BNP Igazgatóságán szerezhető be (Eger, Sánc u. 6.)

Szabadon látogatható!

Vöröskő-völgyi tanösvény

Az útvonal mentén 15 állomáson összesen 21, a bükki erdő növény- és állatvilágát, valamint földtanát bemutató színes oktatótáblát helyeztek el az erdészet munkatársai. Ezek a szabadban való hasznos időtöltési lehetőség mellett oktatási segítséget is nyújtanak. Egy-egy tábla a déli Bükk legjellemzőbb élőlényeiből általában 4 fajt mutat be. A szöveges ismertetők úgy kerültek megszerkesztésre, hogy az adott fajra jellemző érdekességek mellett minél több hasznos tudnivalót is tartalmazzanak, hogy azokból, ha észrevétlenül is, de tanulni is lehessen. A tanösvény környékén a jellemző fafajok kis táblákkal vannak mejelölve.

Az önálló ismeretszerzés mellett a három "erdei tanterem"-ben lehetőség nyílik a csoportos foglalkozásokra is. A séta kényelmes tempóban mintegy 3 óra alatt teljesíthető.

Az idelátogatókat a 90 éve működő hangulatos Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút szállítja a helyszínre, mely Felsőtárkány Fűtőház autóbuszmegállótól a Stimecz-házig 5 km pályahosszon közlekedik.

Szabadon látogatható!

 

A tárkányi vár

A vár légirégészeti fotója (Forrás: Wikipedia)

A Felsőtárkányi-medence fölött délkeleti irányban emelkedő hosszú hegygerinc legmagasabb része a Vár-hegy. A két, közel azonos magasságú csúcsot egy keskeny nyereg köti össze. A teljes hegytetőt sánc veszi körbe, külső árokkal, ami a meredek keleti, délkeleti hegyoldal felett hiányzik. 1962-ben és 1964-ben a vár délnyugati részén Párducz Mihály végzett ásatást: legalul a neolitikumból származó gödrök kerültek elő, felettük a késő bronzkori Kyjatice-kultúra maradványai váltak ismertté, amelynek későbbi periódusában az addig erődítés nélküli telepen épült meg a sánc. A késő bronzkorból gödrökön és tűzhelyeken kívül házakat is feltártak. A felsőtárkányi Vár-hegy következő régészeti korszakát a középkor képviseli. A Vár-hegy őskori földvárát a középkorban ismét használták. Párducz Mihály 1962-ben és 1964-ben végzett ásatásakor középkor leletek is előkerültek, amelyeket 12-14. századinak határoztak meg. Középkori telepjelenség nem nagyon bontakozott ki, csupán a 3. árok keleti végében a mai felszín alatt 30 cm mélységben vált ismertté egy malteres középkori padlózat középkori cserepekkel és néhány vastárggyal. Egyébként a várra okleveles, történeti adatot nem ismerünk. A sánc tetejéhez közel, de a külső lejtőre habarcsba rakott kőből várfalat emeltek, melynek szélessége átlagosan 2 m. A kőfal maradványa sok helyen látható, a legépebb része a délnyugati saroknál figyelhető meg. A régészek véleménye szerint a késő bronzkori sáncba az Árpád-kor idején „építették bele” a kőfalat. Párducz Mihály szerint a teljes falrendszer a korai vaskorból származik középkori erősítésekkel, javításokkal. Ilyen faragott kőkockákból emelt építményt a Kárpát-medencében, ebből a korból azonban nem ismerünk.

 

A település honlapja: www.felsotarkany.hu